Nyári sorozatunk első darabja Tandori Dezső Főmedvéjével és egy szörnyű molytámadással. A képen, mely a szerző illusztrációja, a Főmedve látható.
tovább...Szakács Eszter, a Villámhajigáló Diabáz írója egy olyan királylányról írt, aki semmit nem szeret, csak zsámbeskedni. Nem csoda, ha hamarosan egyedül marad a palotájában. Még szerencse, hogy jön egy vidám királyfi... A szerző következő kötete, a Habakuk királyfi ősszel jelenik meg a Pagonynál, és pár vicces királylánnyal és egy bátor királyfival abban is találkozhattok majd. A zsémbes királylány azonban csak most nyáron jár erre. Jó mesélést!
tovább...Nyári sorozatunk első darabja Tandori Dezső Főmedvéjével és egy szörnyű molytámadással. A képen, mely a szerző illusztrációja, a Főmedve látható.
tovább...Hogyan másképp nyithatnánk meg a Pagonyon a nyári mesesarkot, ha nem Máté Angi gyönyörá meséjével, a Volt egyszer egy nyárral? Júliusban és augusztusban, míg a fagylaltok gombóckodnak, minden héten olvashatsz egy egészen új mesét az ismert mesehőseinkről a Pagonyos szerzőkről: lesz Tandori és a Főmedve, May Szilvia és Pudlimász, Gévai Csilla és Alenka, felbukkannak a titokzatos dagonyalények a balatoni strandon, és egy zsémbes királylány is megszelídül.
tovább...Julijuli öt éves, és most Angliában él a családjával. Vele van Mackó is, akivel végre lehet beszélgetni! Amerre járnak, meséket gyűjtenek, most elolvashatod, hogyan jutott eszükbe a második mese. Tasnádi Emese könyvét Agócs Írisz rajzaival.
Finy Petra Aranyvackor különdíjas meséje a Kicsi Kovács Áronról szól, aki szemüveget kap, de nem akármilyet: a szemüvegen keresztül felélednek Budapest megszokott tájai. A hol vicces, hol továbbgondolásra hívó képeket-hasonlatokat Herbszt László részletgazdag grafikái keltik életre. Mind a többrétegű szöveg, mind a grafika felnőttnek-gyereknek egyaránt élvezetessé teszi a könyvet. A csodálatos szemüveg a Naphegy Kiadó 2011-es könyvheti újdonsága.
tovább...A török író 1966-ban született Kahramanmaras Andirin nevű településen. Jogi diplomát 1989-ben szerzett Isztambulban. Több török gyermekirodalmi díj kitüntetettje. A Csengő-bongó meseutca meséiben a hétköznapi, megszokott világ szövetét valamilyen abszurd fordulat szakítja szét, hogy rávilágítson olyan fontos dolgokra, amelyeket el szoktunk felejteni.
tovább...
Ezt az mesét még nyáron tettük fel, a köny azóta megjelent, keressétek! Habakuk királyfi Zöldség Anna, Szuromberek és Szegény Dzsoni és Tündér Lala rokona: egyrészt nagyon is mai kisfiú, egy kisfiú érzelmeivel, talpraesettségével és éles, kíváncsi tekintetével, másrészt koronája van, hőstetteket hajt végre, és mágikus tárgyakat kölcsönöz időnként a varázstárgyszertárból. A kötet illusztrációit Takács Mari készíti, akinek már volt dolga Milne Holnemvoltjában modernizált királyi családdal. Most bekukkanthattok a figurák tervébe is, akik itt egyelőre még fekete-fehérek.
Ez a nyitó történet.
tovább...Hogyan szabadul meg az ördög Kácsától, a folyton kereplő leánytól? Vajon szerencsét hoz-e Zuzankának az alabástromkezecske? Kiállja-e a próbákat a dúsgazdag kalmár lánya és a szegény pásztorfiú szerelme? És a furfangos hegyvidéki lány hogyan jár túl a bíró eszén? A népmesék egyéni hangvételű átírásával Nĕmcová – a cseh irodalom büszkesége –, dolgos, viszontagságokkal, de csendes, apró örömökkel is teljes történeteket mesél el. A válogatást Kállai Nagy Krisztina csodás, humoros, és színes illusztrációi teszik feledhetetlenné.
tovább...Olvassátok el a legújabb Csoda és Kósza könyv első fejezetét, ahonnan megtudhatjátok, miért is nevezték el Kószát Kószának.
Biztos vannak, akik ismerik Helka és Kelén történetét, de korántsem él annyira elevenen bennünk, mint például a görög mítoszok. Pedig ez is egy mítosz, mégpedig a miénk, magyaroké. Nyulász Péter elmeséli nekünk, ki volt Helka és Kelén, milyen misztikus lények népesítették be a Balaton vidékét, és kezük nyomán hogyan alakultak ki annak csodás természeti kincsei.
tovább...